Az alapítvány célja

A Mohácsi Duna Híd alapítvány tevékenysége

A Mohácsi Vállalkozási Övezet és az alapítvány kapcsolata

Intermodális Centrum és Logisztikai Központ

A V/C közlekedési korridor és Mohács kapcsolata

Nemzetközi kapcsolatok

Az Alpok Adria Munkaközösség és a mohácsi fejlesztési programok kapcsolatai

Magyar Baranya és horvát Baranya infrastrukturális kapcsolatai

A mohácsi Duna-híd és a területfejlesztés

A Mohácsi Duna Híd Alapítvány 1992-ben alakult Mohács és térségének, valamint a dél-magyarországi térség öt megyéjének terület-, gazdaság- és közlekedésfejlesztésre, és a mohácsi Duna-híd építési programjának támogatására. Az elmúlt 8 évben az alapítvány nagy utat tett meg, egyik nagy munkája a Mohácsi Vállalkozási Övezet létrehozása és a cím elnyerése. Ezenkívül kikötőfejlesztéssel, logisztikával és útrendszerek fejlesztésével foglalkozunk, és mindezeket térségünk gazdasági fejlesztésének szolgálatába állítjuk.

  Magyarország európai csatlakozási tárgyalásai során a Dél-Dunántúl déli határvidékei lesznek az új schengeni határok. Emiatt felértékelődik Mohács szerepe, mert a határkiléptetésen túl az V/C közlekedési folyosó (magyar szakasza az M6-M56 út) és a VII. Duna-korridor is a térségen halad át. Jugoszlávia 2000. év utánra tehető politikai konszolidációjával nagyobb hajóforgalom prognosztizálható a Dunán. Így a határkiléptetés és a vámoltatás jelentőssége is megnő. Mindezek a kölcsönhatások, társulva a dunai kelet-nyugati irányú közhálózat fejlesztésének a hiányával, kényszerítő hatással vannak arra, hogy 70 év után végre megépüljön a mohácsi, a szekszárdi és a dunaújvárosi híd. Nagyon fontos szempont az, hogy ezek a hidak nem csak mint építési műtárgyak szerepelnek, hanem igen jelentős a területfejlesztő hatásuk.

 

A Mohácsi Duna Híd Alapítvány jelentős pénzügyi támogatásával 1998. dec. 15-re elkészült a mohácsi Duna-híd tanulmány és engedélyezést előkészítő tervanyag, amely az M6-M56 út és a Duna-hídra vezető Pécs-Mohács út kapcsolódási pontját (csomópont) is vizsgálja a baranyai, úgy nevezett keleti szektor Bátaszék-Véménd-Mohács-Udvar vagy Ivándárda térsége nyomvonalán. A vaskos tervdokumentációt Mohács és térsége területfejlesztési hatásvizsgálata vezeti be.

  A makroregionális hatás érvényesülése céljából elsődleges szempont a különböző szakágak találkozási pontja. Ezek a tervprogramok már mind szerepelnek a Dunamenti Tartományok Munkaközössége és az Alpok-Adria Munkaközösség programjaiban és tervanyagaiban.

  A Mohácsi Duna Híd Alapítvány és a Mohácsi Vállalkozási Övezet stratégiai programja a 3 R rendszer (road, rail, river) megvalósításán alapszik. Az út, vasút, viziút találkozási pontja és a benne rejlő fejlesztési lehetőségek elengedhetetlenné teszik a Mohácsi Nagyforgalmi Csomópont becsatlakozás megvalósítását a mohácsi Duna-híddal együtt.

  Az európai közlekedési problematika egyre növekvő jelentősége ˇbeleértve a transzeurópai úthálózatok kiszélesítését az Európai Unió határain túl, a közép- és kelet-európai országok felé (MOEL) ˇmagával hozza a Dunamenti Régiók fokozottabb figyelembe vételét, így Mohács városa és térsége egyre erősebben a fejlesztések középpontjába kerül.

  Az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése érdekében Magyarország a hatékony, piackonform, a leendő korridorok közelében elhelyezkedő gazdasági centrumok vonzáskörzeteinek fejlesztésére kell, hogy helyezze a hangsúlyt.

  A Mohácsi Duna Híd Alapítvány kezdeményére széles körű városi, megyei és regionális összefogással konferencia-sorozatot indítottunk öt évvel ezelőtt, melynek a fő címe: ˇA dél-magyarországi térség jövőjeˇ.

  Az ilyen jellegű regionális tanácskozások megrendezését indokolja az is, hogy az Európai Unióba való belépés esetén Mohács egyúttal hosszú ideig az Unió déli határa is lesz, ami felkészülést igényel.

  Számos olyan tanulmány, regionális terv és projekt született az elmúlt években Magyarországon, amely az ország egyes térségeinek fejlesztését, a területi fejlődés gyorsítását, vagy éppen a térségi hátrányok kiegyenlítését kívánta szolgálni.

  Nagy örömünkre szolgál, hogy 3 évvel ezelőtt a Dél-Dunántúl kedvezményezettje lett a PHARE Regionális Kísérleti Program Alapnak. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy 1999. őszére elkészült a Dél-Dunántúl Komplex Fejlesztési programja.

  Sajnálatos módon Mohács és térsége mindezidáig nem kapott olyan figyelmet, amely a térség potencionális adottságaihoz méltó lenne. Ez nem utolsó sorban annak tudható be, hogy Mohács nem tölthette be azt a szerepet, amelyre földrajzi helyzete feljogosítja. Nevezetesen, hogy kapu legyen Dél-Magyarország keleti és nyugati része között ˇmert nincs híd a Dunán Mohácsnál, amely ezt a kapcsolatot biztosítaná.

  A híd ez esetben többet jelent egy műtárgynál. A híd megléte kommunikációs és szállítási rendszerek megtervezését, korszerű mezőgazdasági, feldolgozóipari, turisztikai kapcsolatok kiépítését tenné lehetővé.

  1993.-ban felerősödött a kistérségi szövetségek szerveződésének a folyamata. Ebben a folyamatban vett részt a Mohácsi Duna Híd Alapítvány:
·        a mohácsi kistérségek fejlesztési programjával
·        Baranya megye középtávú programjával, benne a mohácsi Duna-híd építési programja
·        a Dél-Dunántúlt érintő közlekedésfejlesztési célok megerősítésével (a megvalósítás mielőbbi ütemezése: M7 út, M6-M56 út, Déli Autópálya, Dunántúli Autópálya, Szekszárdi Duna-híd, Mohácsi Duna-híd)
·        a Mohácsi, Barcsi, Lenti Vállalkozási Övezet megvalósításával
·        a régió területén a Mohácsi Logisztikai Központ létrehozásával
·        a határmenti térségek komplex fejlesztésével.

    Fontosnak tartjuk, hogy a Dél-Dunántúl fejlesztési stratégiájának legfontosabb eleme a régió adaptációs képességének növelése, a belső erőforrások feltárása, a versenyképes gazdasági szerkezet kialakulásának elősegítése.

  Ennek érdekében a Mohácsi Duna Híd Alapítvány javasolta, hogy a Dél-Dunántúl komplex Fejlesztési programja új, operatív programmal egészüljön ki: A mohácsi Duna-híd építési programja.

  A Mohácsi Duna Híd Alapítvány másik indoka a regionális és országos programban való megjelenítésére: a mohácsi Duna-híd determinálja a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld jövőbeni közlekedés-, gazdaság és területfejlesztését. Harmadik indokunk: Mohács és az Alapítvány ambiciózus programot készített a dél-magyarországi térségre, amely programban szerepel híd a Dunán Mohácsnál, folyami kikötő, logisztikai központ és a Vállalkozási Övezet továbbfejlesztése.

  Negyedik indokunk: a Dél-Alfödi Regionális Fejlesztési Tanács saját fejlesztési programjában támogatandó célnak nevezte a mohácsi hídépítés mielőbbi megvalósítását.

  Ötödik indokunk: a mohácsi híd építési programjának a Dél-Dunántúl Komplex Fejlesztési Programjába való bevétele kompatibilissé teszi az 1997. februárjában a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban és elfogadott prioritásokat:
·        Dél-Dunántúl és benne Baranya megye közlekedési ˇzsákˇ helyzetének javítása. A szekszárdi és a mohácsi Duna-hidak megépítése.
·        Ipari Parkok létrehozásának támogatása.
·        A Dél-Dunántúl határmenti térségeinek komplex fejlesztése.
·        A dél-dunántúli vállalkozási övezetek támogatása.
·        Komplex vidékfejlesztési program.  

  További indokunk a mohácsi Duna-híd megvalósítására, mint operatív programra: a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld lakosságából kb. 500 ezer főt érint a fejlesztés, közvetett hatása kettős statisztikai régiót érint. A regionális hatásokat erősíti még az, hogy a mohácsi térség folytatja intermodális és multimodális centrummá való fejlesztését.

 

A lap tetejére