Az alapítvány célja

A Mohácsi Duna Híd alapítvány tevékenysége

A Mohácsi Vállalkozási Övezet és az alapítvány kapcsolata

Intermodális Centrum és Logisztikai Központ

A V/C közlekedési korridor és Mohács kapcsolata

Nemzetközi kapcsolatok

Az Alpok Adria Munkaközösség és a mohácsi fejlesztési programok kapcsolatai

Magyar Baranya és horvát Baranya infrastrukturális kapcsolatai

A mohácsi Duna-híd és a területfejlesztés

Alpok-Adria Munkaközösség
Közlekedési Munkacsoport

Magasszintű szolgáltatásokat biztosító közúti infrastruktúra fejlesztése és a felhasználói általi finanszírozási lehetőségek

Dr. Kernya István
Baranya megye

A munka célja:

· Átfogó áttekintést adjon az Alpok-Adria Munkaközösség tartományainak, megyéinek közlekedéspolitikai viszonyairól, meglévő és tervezett fő hálózati elemeiről,
· Egységes rendszerben, a lehetőségekhez képest minden tartomány által kezelhető formában dolgozza fel a kapott információkat,
· Vegye figyelembe a gyakorlati realitásokat
· Megfelelő keretet biztosítson a közlekedési infrastruktúrával foglalkozó szakmai elemzés számára.
 
A munkavégzés körülményei:

  A közlekedési vizsgálat elkészítéséhez szükséges adatok beszerzése tartományonként eltérő nehézségű feladat. Az egyes tartományok delegáltjai készségüket nyilvánították ki a közreműködésre, de az egységes szintű adatszolgáltatás nem teljesen valósult meg.

  A vizsgálat koncepciója:

  A jelenlegi gazdasági helyzetben a közlekedési infrastruktúra üzemeltetésére, fejlesztésére fordítható nemzeti és tartományi erőforrások nagysága az egyes régiókban eltér egymástól.
A közlekedési beruházások tőkeigénye igen nagy, megtérülési időszak hosszú és a megtérülési ráta alacsony.
Ebből következik, hogy az új közlekedési infrastrukturális beruházások legfontosabb eleme a finanszírozhatóság.
Ebben a munkában áttekintést adunk a munkaközösségben képviselt tartományok országos és regionális szintű közlekedéspolitikai irányelveiről, prioritásokról, figyelembe véve az Európai Unió transz-európai közlekedésfejlesztési koncepcióját és az 1997. júni. 23-25. között megtartott Helsinki Össz-Európai Közlekedési Konferencia irányelveit.

Az Össz-Európai közlekedésfejlesztés fő irányelvei:

·          Tisztességes és szabad verseny legyen a nyitott nemzeti piacokkal,
·          több módú megközelítés valósuljon meg,
·          a határok átjárhatók legyenek és a költségvetési politikák támogassák az összehangolt komplex közlekedésfejlesztést,
·          segítse a közlekedési fő folyosókban a nemzetközi szállítási áramlásokat,
·          a nemzetközi pénzügyi intézményeknek szerepet kell vállalniuk a fejlesztési források biztosításában ( EBRD, EIB )
 
A mellékelt ábrán látható, hogy a fő folyosók az európai nagytérségi kapcsolatokat szolgálják. Jelen tanulmánynak az a célja, hogy az Alpok-Adria Munkaközösség tartományaiban megteremtsük a gyors regionális illetve helyi tervek összehangolását a nagytérségi hálózatfejlesztéssel.
 
BAJORORSZÁG
 
A bajor kormányzat 1994. júli. 5-én fogadta el a Bajor Általános Közlekedésfejlesztési Terv 1994. című dokumentumot. Ebben a következő közlekedéspolitikai célok kerültek előtérbe:
·          a közlekedést a kevésbé környezetszennyező közlekedési eszközökre kell átszervezni
·          a környezetbarát és energiatakarékos közlekedést és a közlekedési eszközöket kell alkalmazni
·          az egyes közlekedési hálózatokat optimálisan alakítsák ki, figyelembe véve a forgalom racionalizálását
·          a szükségtelen forgalom megszüntetéséhez az intézkedéseket megteszik.
 
A bajor kormányzat legfontosabbnak tartja azt, hogy a közlekedéspolitikai intézkedések támasszák alá az egyenlő életfeltételeket a tartomány különböző területein.
A bajor államigazgatás az útépítés területén a következő intézkedéseket tette meg:
·          a helyközi úthálózat folytonosságának a biztosítása, a szűk keresztmetszet megszüntetése,
·          baleseti gócpontok megszüntetése,
·          a városi elkerülő szakaszok megépítése.

  A közúti személyi közlekedésből a személygépjárművel történő közlekedés részaránya 1992-ben 82 %. Az előrejelzések szerint 2005-ig a személygépkocsi állomány 13 %-al fog nőni. A évi átlagos utazási teljesítmény személygépkocsira vetítve 1992-ben 13.000 km volt. Ez korábban csökkenő tendenciát mutatott, de az utóbbi években jelentéktelen mértékben változott. A közúti szállítási forgalom ( tranzit forgalom nélkül ) 1972. és 1992. között 128 %-al nőtt nagy távolságok esetén, 53 %-al pedig a kis távolságok esetén. Így a teljes közúti áruszállítás ˇ belföldi áruszállításban ˇ 1975. évi 71 %-hoz képest 1992-re 82 %-ra növekedett. Az előrejelzés szerint 2005-ig a közúti áruszállítás nagy távolságra 26 %-al, a kis távolságra 20 %-al fog nőni.
A helyközi úthálózat 41.557 km, ebből 2138 km autópálya, 7031 km szövetségi tartományi főút, 13815 km állami út, 18574 km helyi út. Az 1985. évi állapothoz képest az autópálya és a helyi út 16,4 % illetve 4,1 % fejlődést jelentett. A helyközi utak finanszírozása csak az üzemanyagból történik.
Regionális szempontból sürgős szükség van a közlekedési kapcsolatok továbbfejlesztésére.

AUSZTRIA
Stájerország, Felső-Ausztria, Burgerland, Karinthia, Salzburg

 
Ausztria úthálózata igen magas minőségi szintet ért el. Az új beruházásokat erős kritika alá veszik, mert bebizonyosodott, hogy az nem kívánt forgalomnövekedést eredményez ( tranzitszállítás ). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tartományok lemondtak volna az egyes útépítésekről.
A közúthálózat folyamatban lévő karbantartása alapvető  feladat, figyelembe véve környezetileg kedvező közlekedési rendszer gyors realizálását.
Ezek közül a legfontosabbak:
·          a településeket elkerülő utak megépítése ezzel jelentősen csökkenteni lehet a közlekedésből eredő ártalmakat,
·          balesetveszélyes helyek kiemelése ( pl. középső szigetek )
·          a településeken belüli utak környezetbe illeszkedő kialakítása,
·          zajvédelmi intézkedések ( zajvédő falak, stb )
·          gépjárművezetők részére műszaki közlekedésfigyelő rendszerek létesítése

 
A közlekedési problémák a Linz- Wels térségben koncentrálódnak. A kérdés megoldását az A- Pyhrn autópálya hiányzó szakaszának megépítésében valamint az A-8 és A-9. autópályák összekötésében keresik. Fontos szempont az A-1. nyugati autópálya hatsávos kiépítése. Az átfogó közlekedési koncepció előirányozza, hogy a meglévő közúti infrastruktúrát csak akkor kell továbbfejleszteni, ha nincs más alternatíva. Ezzel csökkenthető a lakosság közúti forgalom általi terheltsége. Ennek a célnak elérése érdekében különböző tervezési és megvalósítási projecteken dolgoznak.
A keleti határok megnyitásával több új határátkelőhely keletkezett. Úgy Magyarország, mint Szlovénia felé ez új típusú határmenti közúthálózat fejlesztési igények kielégítését teszi fontossá.
A X. Európai Közlekedési folyosó révén Gratz, Linz, Salzburg, Villach bekapcsolódik egy új típusú közlekedési kapcsolatrendszerbe.

HORVÁTORSZÁG

  A horvátországi közlekedésfejlesztésben új helyzetet teremtett az, hogy Alpok-Adria Munkaközösség Közlekedési Munkacsoportja Zágrábban ülésezett évi 1-2 alkalommal. Ugyancsak Zágrábban ülésezett a Dunamenti Tartományok Munkaközössége 1997. május 13-15-én.
A horvátországi közlekedésfejlesztés és ˇ tervezés stratégiai céljai a következők:
·            az európai szomszéd országokkal való közlekedési kapcsolat fejlesztése és javítása, figyelembe véve, hogy a horvátországi közlekedési hálózat az európai közlekedési hálózatba illeszkedjen,
·            Horvátország 10 éves autópálya programja és a közúti tervezések fejlesztése ( 1996-2005 ) szervesen kapcsolódik a magyarországi és szlovéniai fejlesztésekhez. Az V/b. Európai Közlekedési Folyosó magyarországi része Lenti-Letenye térségében kapcsolódik a horvát és szlovén fejlesztésekhez. Az Északi-déli Transzeurópai Közlekedési Folyosó V/c. magyarországi része Udvar térségében (Ivándárdám) kapcsolódik a horvátországi közúthálózati rendszerhez
·            Horvátország közlekedésfejlesztését segíti a Nyugati-keleti irányú X. korridor
·            Környezetkímélő közlekedési eszközök fejlesztése ( hajózás, vasút, kombinált közlekedés )
·            Az adriai tengeri kikötők fejlesztése, tekintettel a közép-európai tengeri áruk átrakodó helyeinek és a dunai régiónak a számára.
·            A Duna-Száva viziút megépítése.

MAGYARORSZÁG
Baranya, Somogy, Zala, Győr - Moson - Sopron, Vas megye

Számos olyan tanulmány, regionális terv és project született az elmúlt években Magyarországon, amely az ország egyes térségeinek fejlesztését, a területi fejlődés gyorsítását vagy éppen a térségi hátrányok kiegyenlítését kívánta szolgálni.
Magyarországon az elmúlt intézkedések társadalmi, gazdasági helyzete következtében az úthálózaton a szükséges fejlesztések elmaradtak illetve csak kis mértékűek voltak. További állapotromlás következett be, amely már mindennapi társadalmi feszültségeket okozott.
A közlekedési tárca ezt felismerve, elkészítette az Országos Közúthálózat 1991-2000. évekre szóló fejlesztési program ˇ tervezetét, amely most átdolgozás alatt áll.
Az új program a nemzetközi és országos forgalomból adódó fejlesztési igények kielégítése mellett az egyes megyék között meglévő úthálózati különbségek csökkentésére is törekszik. A program lényeges eleme a nemzetközi kapcsolatokat biztosító autópálya törzshálózat építése illetve befejezése ( M 1, M 15, M 3, M 5, M 7 ), a határátkelőhelyek korszerűsítésének programja és a 10-15 településelkerülő szakasz megépítése.
A közúthálózat fejlesztésének az 1997. júni. 23-25-i Helsinki Össze-Európai Közlekedési konferencia, amely Magyarországnak Közlekedési Folyosókat adott. ( IV, V/b, V/C, X/a, VII. Duna-korridor ) Az Alpok-Adria Munkaközösség területén ebből 3 érinti a magyar tartományt:

·        V/b. Lenti-Letenye térségében Szlovénia és Horvátország felé halad
·        V/C Udvar térségében Horvátország felé a 6-os és 56-os főút új nyomvonalra helyezése ( Budapest - Mohács - Udvar térsége - Pélmonostor - Eszék - Szarajevó-Ploce ). Befejezése 2007-re tervezett. Ehhez csatlakozik a leendő mohácsi Duna-híd, Y - elágazóval Szerbia felé.
·        VII. Duna-korridor

  A Barcsot elkerülő, Dráva-hídra vezető útszakasz építése befejeződött. A beremendi út és határátkelőhely tervbe vett korszerűsítése új közlekedési lehetőségeket nyit Horvátország felé.
Baranya, Somogy, Zala, Vas, Győr megye horvát, szlovén és osztrák közlekedési kapcsolataival a nemzetközi forgalom egyik fontos láncszeme, a hazai és külföldi befektetések központjaivá válnak.

SZLOVÉNIA

  A szlovén államigazgatás egyik központi határozata az, hogy az állami közlekedéspolitika segítségével a legkedvezőbben lehet biztosítani a közlekedés feltételeit, feladata, hogy előkészítse a szakszerűen megalapozott országos közúthálózati fejlesztéseket, amelyek megalapozzák a jelent és a jövőt.
A közúti fejlesztések ki kell, hogy szolgálják a nemzetgazdaság érdekeit úgy, hogy minél kisebb kárt okozzanak a természetben és a településekben.
A szlovén közlekedési igények és a motorizáció növekedésének érdekében fejleszteni kell. A közlekedési hálózatok fejlesztése érdekében az országon keresztül haladó V. és X. közlekedési folyosók is ezt a célt szolgálják. Szlovénia közútjain, vasúton, levegőben és vizen naponta 2 millióan közlekednek és 72 ezer tonna árut szállítanak. Ehhez 15.000 km közút, 1200 km vasút, repülőterek és tengeri kikötők állnak rendelkezésre.
Folyamatosan növekszik a településeket elkerülő utak száma. Szlovénia a tengeri közlekedésén túlmenően nagy hangsúlyt helyez a szomszédos országokkal határos közúti infrastruktúra fejlesztésére.

OLASZORSZÁG

Veneto, Friuli-Venezia  Gulia, Emilio-Romagna, Trentino-Südtirol, Ticino

  Veneto tartományt több közúti folyosó szeli át, közülük az egyik a ˇKözponti Hegyhátiˇ ( Róma-Bologna-Verona-Brennero ), a másik a ˇKeleti Összekötőˇ ( Róma-Cesena-Velence-Tarvisio ). Ebből adódóan Veneto tartomány földrajzi összekötése igen élénk Észak-dél irányba haladó átmenő forgalmat bonyolít le, amely Közép-Európából érkezik és a Brennero hágón áthaladva Veneto tartományban ágazik szét és tart az Adria, a Tirrén-tenger, majd Közép- illetve Észak-Olaszország felé. A határátkelőhelyek megnyitásával igen jelentős mozgás jellemző. A Kelet-Nyugati kapcsolatok igen erős fejlődést mutatnak az utóbbi évek politikai nyitását követően.
Veneto tartomány vonatkozásában nagy jelentőséggel bír a Brenner hágó ( új alagút ) az Észak-Adriai koordinált kikötői rendszer, és a venetoi kikötők közötti terület. Különös tekintettel az 1990-ben és az 1992-ben elfogadott Fejlesztési Tervekre, alapvető fontossággal bír Veneto tartománynak a többi tartománnyal határos olasz és európai tartományok kapcsolatrendszere.
A P.T.R.C., ami a kelet-nyugati és észak-déli nagy forgalmú, nemzetközi és hazai szolgáltatást lebonyolító utakat illeti, kihangsúlyozza az elsőrendű, már létező infrastruktúrák fejlesztését, valamint a kelet-nyugati és észak-déli lehetséges útirányok kialakítását.

Észak-Déli útvonal

A Brennero hágót összekötő utak.
A Brennero hágóra történő kijutást az A 22. Verona-Brenner autópálya biztosítja annak ellenére, hogy igen magas forgalmi kvóta jellemzi ( több mint 20 ezer személygépjármű ). Tervbe van véve ezenkívül ennek a főközlekedési útnak a ˇTirrénˇ autópálya útvonallal történő csatlakozása is.

Trento-Velence szakasz

Ezt a szakaszt az SS 47 ˇValsuganaˇ-i és az SS 245 ˇCastellanaˇ-i országutak jelentik.

Németországhoz vezető útvonalak
Igen jelentős mérlegelés alatt állnak a távolabbi tartományok és nemzetközi útvonalak közötti összeköttetések, amelyek a Közép-Venetoi területet érintik, különös tekintettel Velence városára. Ebben az útprogramban ( Velence város összekötése ) szerepel az SS 51 és az SS 51. bis országutak jelentős mértékű javítása. Tervezés alatt áll a Dobbiaco Toblak helységig nyúló útirány modernizálása egy osztott pályás úthálózattal.

Velence/Mestre-Adria-Ravenna útvonal

Az SS 309. számú ˇRomeaˇ elnevezésű útvonal igen jelentős teherforgalom hullámzásnak van kitéve, amely elsősorban helyi, de a turista és kereskedelmi mobilitásban is jelentkezik. Ezen a szakaszon javítási munkálat van tervbe véve. Fontos még az SS 495. országút, mely egészen az Adriáig vezet.

Keleti-nyugati útvonalak

A Verona-Velence útvonal és annak leágazásai
A kelet-nyugati útvonalat elsősorban az A.4. autópálya ( Milano-Velence-Trieszt jelenti, melyhez az SS 11. országút / Észak-Pó ) kapcsolódik egészen Mestreig, majd ebből ágaznak szét Friuli-Venezia Guila tartományok felé haladó országutak.
Különös nagy  forgalom jellemzi elsősorban a Verona-Velence útszakaszt ( A 4. autópálya, ahol az éves forgalom 60.000 személygépjárműnek felel meg) és a Padova-Velence autópálya utolsó szakaszát.
·        A Mestre-n áthaladó körgyűrű problémájának megoldása
·        A Verona városát átszelő autópályák kiegyenesítő szakasz ˇ rendszerének a kialakítása
·        Vicenza városának déli autópályához csatlakozó szakaszának kiegyenlítése

Az A 4. autópályával párhuzamosan haladó SS. 14. országút minél jobb megközelíthetősége érdekében az alábbi intézkedéseket vették tervbe:
·        S.Michele al Tagliamento-Latisana és Portoguaro felé történő változat
·        S.Doná di Piave déli szakaszának változata, az új Meolo-autópálya ( A4 ) kijáratához való csatlakozással Eraclea, Jesolo és Treviso felé.

A Friuli tartomány felé haladó SS 13. és 53. országút jobbá tétele érdekében az alábbi intézkedések szükségesek:
·        A Mestre-i körgyűrű és az SS 53. országút új útszakasz megépítése
·        A Terviso-i nagy körgyűrű bővítése

Az ˇAutostrada Pedemontanaˇ ( Alpok lábánál ) és az A 31. elenvezésű autópályák
 
A Veneto tartománybeli útrendszer egyik legfontosabb kérdésköre a Veneto APV autópálya megépítése, amely A 4, A 31, és az A 27. autópályák között létesít kapcsolatot. Ennek az új autópálya infrastruktúrának a megvalósítására 2004-ig kerül sor, mellyel lehetőség nyílik a Friuli tartománybeli A 28. és A.23. országutakkal való kapcsolat létesítésére.
Ezenkívül az alábbi tervek kerülnek megvalósításra:
·        Az A 31. Piovene Rocchette helységen túl Val Lagirana és Rovereto város felé történő útszakasz kibővítése
·        a Vicenza és Marostica összekötő út fejlesztése
·        a Piave folyón létesítendő Roro kikötő
·        a Conegliano és Pordenone autópálya jelleggel bíró útszakasz folytatása

Az Alpokon túl nyúló hegyháti útszakasz fejlesztésein kívül nagy fontossággal bír a
Dél-keleti és dél-nyugati útszakasz
Figyelmet érdemel a Lombardia tartománnyal összekötött hatalmas úthálózat, a Cremona - Montana - Legnano - Rovigo - Adriai-tenger felé tartó ( SS 443. és SS 449. ) országutak, melyek egy új ( Parma és Nogarole Rocca ) autópálya útszakasszal bővültek.

Összefoglaló

A TARTOMÁNYOK KÖZÖS JELLEMZŐI

1.)    Elkerülő útszakaszok tervezése és megépítése
2.)    Környezetkímélő tervezések előtérbe helyezése
3.)    Határátkelőhelyek fejlesztése
4.)    Határátkelőhelyekhez vezető közúthálózat fejlesztése
5.)    A közúti infrastrukturális fejlesztések átlagosan 10 éves ütemezése
6.)    A transz-Európai közúthálózat- fejlesztések Helsinki ajánlásainak saját országba való mielőbbi adaptálása.

A lap tetejére